Kis manó, fürdés után.
Kislányunk, Kincső születésekor kezdtem naplót vezetni a babaszobán. Azóta két kisfiú érkezett közénk, Istvánka 2007 őszén, majd Szabolcs 2009 novemberében. Így lett teljes a családunk, s éljük a nagycsaládosok nehéz, de annál boldogabb hétköznapjait.
2010. február 14., vasárnap
2010. február 12., péntek
Nyertek!!
2010. február 11., csütörtök
3 hónap és eredmény
Tegnap megérkezett Szabolcs utolsó laboreredménye. Lezajlott (méhen belüli) toxoplazma és CMV fertőzést mutattak ki nála, a gyermekorvos szerint ez okozta az elhúzódó sárgaságot. Most már rendben van, a fertőzésnek vége, és a sárgaság is letisztult, így délután mehettünk tanácsadásra. 6850 gr, 62 centi, úgyhogy a fejlődésével minden rendben. ( Más egyebeket is néztek, hogy figyel-e hangra, arcra, mosolyog-e, gőgicsél-e stb, minden a legnagyobb rendben.) Megkapta az első oltást is, így éppen egy hónappal leszünk lemaradva minden oltással. A bőre nagyon érzékeny, az arcán száraz, kétféle krémet kapott rá. Hidegben levegőzés után szinte érdes, piros volt. Úgy látom jók lesznek a krémek, még csak háromszor kentem, de máris sokkal puhább.
Nagy megkönnyebbülés volt nekem a tegnapi nap, örülök, hogy kiderült mi volt a probléma okozója, és annak is, hogy maradandó károsodás nélkül megúsztuk. Sokat törtem a fejem, hogy honnan kaphattam ezeket a nyavalyákat, nyáron voltam "kapcsolatban" macskákkal, de soha nem nyúltam hozzájuk, arra nagyon vigyáztam. Tehénnel is éltem egy darabig, de azt sem puszilgattam, hehe. A tejcsit viszont forralás nélkül ittam, talán az okozhatta? Na mindegy, a lényeg a végeredmény. :)
Ma várjuk Debrecenből Nagyimamát, itt lesz velünk pár napig.
A nagyok jól vannak, bővebben majd egy másik bejegyzésben róluk.
2010. február 5., péntek
Kötődés
Kincső és Istvánka ma délután elmentek Mamához, és majd csak vasárnap (vagy holnap) jönnek haza. Ez egy csomó gondolatot ébresztett bennem, mert nagyon érzem a hiányukat. Nehezen szakadok el tőlük, talán túlzottan is nehezen. Azt szeretem, ha itt vannak körülöttem, pedig tudom, hogy ezzel nem teszek jót nekik - kell egy kicsit nélkülem is lenni. Nem tudom mások hogy vannak ezzel, de nekem nagy feladat :)
Az elmúlt két hét betegeskedéssel telt nálunk, én kezdtem, aztán Kincső, majd Apa, végül Istvánka. Lázzal, köhögéssel. Most már mindenki jól van, köhögünk még, de ez már nem vészes. Szabika nem lett lázas, egy napig köhécselt, és kész. A vírus eredménye még mindig nincs meg, szerdán kell vinnem tanácsadásra, remélhetően addigra készen lesz, és akkor megkaphatja az oltását is. Amúgy nagyon mosolygós, gőgicsélős kis tündér, éjszaka alszik (persze szopizik kétszer-háromszor, de azonnal vissza lehet tenni az ágyába), így én is visszaköltöztem Apa mellé a hálóba. Szabika szobája kb. 3-4 lépésre van a hálónktól, így nyugodt szívvel hagytam "magára", az ajtók nyitva vannak, minden rezdülését hallom. És nagyon úgy néz ki, hogy Istvánkához gyakrabban kell kelnem, mint hozzá. :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
