Egész nyáron nem volt ilyen zsúfolt hetünk, mint az elmúlt hét. Hétfőn reggel Pestre indultunk, házhoz szállítandó az esküvőről hazahozott házassági anyakönyvi kivonatot, ami nélkül szegény barátnőm hiába bizonygatja, hogy márpedig ő bizony férjhez ment... :) Megálltunk Gödöllőn, megnéztük a kastélyt (ez az én kívánságom volt, nyilván szakmai ártalom, de nagyon tetszett, nem bántam meg), majd a belvárost, aminek az áramellátás tervezésében Férj is részt vett anno - nagyon szép, tényleg. Fagyiztunk, a gyerekek ugráltak a szökőkút melletti köveken (ugrálni kell rajtuk, úgy növekszik a szökőkút vize - jó poén, valóban :) ), majd indultunk tovább Pestre. Boltokat látogattunk (céges ügy, nem lényeg), és 5 óra körül értünk Nóri anyukájáékhoz, éppen időben, hogy az ablakból végig nézzük ahogy leszakad az ég... A sétatervek ezzel füstbe is mentek, viszont élő egyenesben láttuk ahogy térdig ért a víz az utcán. Izgalmas volt...
Másnap délelőtt sikerült egy kicsit játszóterezni Nóriék közelében, majd ebéd után célba vettük volna a várat, de megint eleredt az eső, úgyhogy a tervezett programokból gyakorlatilag semmi sem valósult meg.
Délután fél 4-kor indultunk az újabb célpont felé, Törökbálintra.
Általános iskolai barát lakik ott családjával. A fiúk nagyon hamar
egymásra találtak, jól éreztük magunkat.
Este 11 körül értünk haza.
Másnap Kincsőnek próba volt, majd 20-án felléptek itthon a városi rendezvényen. Pénteken Nyíregyházán töltöttük a napot, rokonlátogatáson. Sétáltunk, kacsákat etettünk, játszótereztünk... Fáztunk, a múlt heti forróság után a 18-20 fok kifejezetten hidegnek tűnt.
Szombaton újabb rokonlátogatás volt a program, összegyűlt a család apraja-nagyja.
Ma reggel pedig Apa és Kincső először vitte Fickót kutyaiskolába. Régi terv volt ez, szeretnénk egy jól nevelt, szófogadó kutyát nevelni, mert vinnénk magunkkal mindenfelé, ahhoz pedig ugyebár viselkedni kellene... Elmondásuk szerint ügyes volt, szóval a helyzet nem reménytelen :)
És végül, a mai nap az én nyári szünetem utolsó napja... Holnap reggel 9-kor alakuló értekezlet, és indul a tanév. Nem bánom, jó volt a szünet, a pihenés, tartalmasabbnak is érzem ezt a nyarat mint a tavalyit, és most már vágyom vissza a "hétköznapokba". A gyerekek pár napot még Mamánál töltenek, aztán indul nekik is a "munka":)
