Kislányunk, Kincső születésekor kezdtem naplót vezetni a babaszobán. Azóta két kisfiú érkezett közénk, Istvánka 2007 őszén, majd Szabolcs 2009 novemberében. Így lett teljes a családunk, s éljük a nagycsaládosok nehéz, de annál boldogabb hétköznapjait.
2010. január 12., kedd
Fejlődök
Ma úgy készítettem keksztekercset a gyerekeknek, hogy közben Szabit szoptattam. És fel tudom törni a tojást, és panírozni is tudok, miközben az ölemben tartom. Egyébként kicsit fáradok, a képen a szemem körül lévő barna folt nem smink :))
Ismerőőőős! Én is megcsinálok már szinte mindent egy kézzel, de nem lett mai napig a kedvencem, most már én is örülnék, ha gyerek nélkül ripsz-ropsz meg tudnám csinálni a dolgokat.
De most megpróbálok lelket önteni beléd: jobb lesz, ahogy Szabi elnézelődik jobban magában! Zitát sem tudtam 3 hónapos koráig lerakni, aztán először csak pár percre, majd egyre többre sikerült, és minden nappal könnyebb lett. A tél sem kedvez ennek az időszaknak.
Szóval, csak kitartás, és ha valami nem megy, nem kell erőltetni, nehogy totál kifacsard magad!
3 megjegyzés:
Ismerőőőős! Én is megcsinálok már szinte mindent egy kézzel, de nem lett mai napig a kedvencem, most már én is örülnék, ha gyerek nélkül ripsz-ropsz meg tudnám csinálni a dolgokat.
De most megpróbálok lelket önteni beléd: jobb lesz, ahogy Szabi elnézelődik jobban magában! Zitát sem tudtam 3 hónapos koráig lerakni, aztán először csak pár percre, majd egyre többre sikerült, és minden nappal könnyebb lett. A tél sem kedvez ennek az időszaknak.
Szóval, csak kitartás, és ha valami nem megy, nem kell erőltetni, nehogy totál kifacsard magad!
Puszi,
Vera
Nagyon szépek vagytok együtt! :-))) Amit leírtál, nem semmi, az én anyukám ezt biztosan nem tudná utánad csinálni! puszi, Gergő baba
jajj de szép!!! :) :) :)
Megjegyzés küldése