Családos

Kincső arckifejezésétől kérem eltekinteni, éppen a kapott kinder tojást kellett sürgősen elfogyasztania. :)



Szombat reggel jó hírt kaptunk: a testvéremék úton voltak Debrecenbe, Anyukánkhoz. Természetesen azonnal készülődtünk, hogy mi is csatlakozzunk hozzájuk. Arra gondoltunk, hogy mielőtt meglátogatjuk Nagyimamát (vagy Messzi Nagyit, ki hogy hívja :))), elmehetnénk valahová ebédelni. Olyan helyet kerestünk, ahol nem gond 5 gyerek egy és hat év között, plusz 4 felnőtt. Egy kedves debreceni ismerősünktől kaptunk egy tippet, ami utólag nagyon jónak bizonyult - az étteremnek volt egy kis különterme, azt nyitották ki nekünk, így a gyerekek nyugodtan járkálhattak, hangoskodhattak, nyűglődhettek, senkit sem zavart. Beszélgetni nem sokat tudtunk, én leginkább Szabit terelgettem, és a többiekre is figyelni kellett, de örülök annak is, hogy egyáltalán találkoztunk. Virág és Kincső azonnal "egymásra találtak", beszélgettek, nevetgéltek. Jó volt látni őket együtt!!
Aztán Anyánál is volt öröm, ott volt az összes unoka egyszerre, ez volt az egyik kívánsága mostanában. Hát, teljesült hála Istennek! :)
Most már mi következünk, tavasszal irány Veszprém!