Volt egyszer egy esküvő

Július 11-én, a neve napján férjhez ment Nóri, általános iskolai barátnőm. Én voltam a tanúja. Olyan kapcsok ezek, amikről nehéz beszélni. Elszorul az amúgy is szentimentális torkom, ha arra gondolok, hogy 30 évvel ez előtt csatos, rövid szoknyás kislányokként ültünk be az iskolapadba, hogy aztán nyolc éven keresztül hol együtt, hol más barátokkal ülve osszuk meg egymással a mindennapokat. Nem mondom, hogy nem voltak "hullámvölgyek", mert hazudnék... Már a gimnázium is, majd az egyetemi/főiskolai évek elsodortak minket egymástól, de valahogy mindig visszataláltunk. És mindig úgy tudtuk folytatni a beszélgetést, mintha csak tegnap találkoztunk volna utoljára... Most pedig én álltam mellette az esküvőjén, én írtam alá a papírt és... én hoztam haza véletlenül a kocsinkban a házassági anyakönyvi kivonatát :)
Örülök, hogy elmondhatom - 30 éve a barátnőm.

Hazajöttek...

Tegnap este 11 körül megérkezett a két táborozó. Majd' két órán keresztül beszélgettük a három nap eseményeit, aztán reggel folytattuk... Jó érzés tudni, hogy eljutottak oda, együtt voltak, mélyült a kapcsolatuk, és olyan emberekkel töltöttek pár napot, akikkel világnézetben, normákban, életmódban osztozni tudunk és szeretünk.
Hálás vagyok a lehetőségért, ezekért az emberekért, és Apáért - és nem utolsósorban a Fiúért, aki nélkül az egész értelmetlen és okafogyott lett volna. :)

Apa és Fia a buszon...

Pihenő út közben Szlovákiában
 Apa és a busz.. :)

Dunajec, a tutajoknál...

Krakkó, Oscar Schindler dolgozószobájában

És végül, az utolsó nap... libegőzés Zakopaneban

Messenger

Tegnap este férji felszólításnak eleget téve, elég hosszadalmas küszködés után sikeresen telepítettem a telefonomra a messenger alkalmazást. A jutalmam este 10 tájban egy videohívás volt - Istvánka és Férj vidáman számolt be az első nap eseményeiről. Elmondásuk szerint a hely gyönyörű, a hegyek csodaszépek. Istvánka ki is nézett egyet, amit meg szeretne mászni családilag - mindössze 2200 méter magas :)
A hívás ideje alatt kicsifiam az újonnan kapott lengyel kalapjában parádézott, ami fekete posztóból készült, körbe gyöngyök díszítik, és természetesen tartozéka valami madártoll féleség is.. olyan benne, mint valami hegyi pásztor. :)
Egyszóval jól vannak, jól érzik magukat, tele vannak élménnyel... és nem volt vihar sem, eső sem...
Kincső és Szabi átmentek aludni Mamához, ennek köszönhetően egyedül töltöttem itthon az éjszakát - több, mint 10 éve nem volt ilyen. Szégyenszemre felkapcsolt sólámpa mellett aludtam el... :)

Az idei Apa-fia tábor

Harmadik alkalommal kelnek útra kettecskén - Istvánka és Apa. Férfiak és fiaik gyülekezete, anyák, feleségek nélkül, három napig. A legjobb közös program, mondom két tábornyi tapasztalattal a hátunk mögött.
Reggel ötkor indultak itthonról, Istvánka legalább háromszor visszaszaladt "egy utolsó" puszira, ölelésre. Apa is vidáman integetett, de azért a búcsúölelésnél a fülembe súgta: "Ellesztek?". Aranyos volt :).
Lengyelország, Zakopane és Krakkó a cél. Ma tutajozás a Dunajecen, holnap városnézés, vasárnap libegőzés... Csak egész kicsit izgulok. Megbeszéltük, hogy nem telefonálunk, csak ha baj van. A mobilon jön időnként bejelentkezés (Waze programon keresztül), tehát tudom nagyjából merre járnak. Most már csak azon izgulok, hogy ne legyen vihar náluk - mert nálunk van.
Az itthon maradt kettővel strandra mentünk, bánatunkat enyhítendő :)

Tavaszi mindenféle

Hétvégére terveztem a húsvét előtti takarítás elkezdését. Szombat reggel viharos szélre, esőre ébredtünk, így gyorsan átütemeztem a tervet..
Egész nap Kincsőt hurcoltam, először ajándékokat venni, aztán egyik szülinapi bulira, onnan a másik szülinapi bulira, a köztes időben pedig a fiúk állandó éhségét igyekeztem csillapítani. Így a takarítás csak terv maradt. Ma reggel azonban Szabika korán felkeltett, a napocska sütött, a szél alig fújt, úgyhogy nekifogtam a nappali ablakainak. Mondtam a férjemnek, hogy simán felér egy spinning órával :) A hátsó teraszt is rendbe raktuk Kincsővel (aki közben Fickó figyelmét próbálta elterelni, mert mindig ki akarta venni a kezemből a felmosót), és csatornát is tisztítottunk, úgyhogy mégsem lett egészen haszontalan a hétvége. A fent említett Fickó kutya pedig időközben ekkorára nőtt:

Kincső az egyik szülinapi bulin (Bartos Erikát hallgatja :) )

Annapeti...

Ma Bartos Erikával találkoztam.  Beszélgettünk, és bár csak  kevés ideig, akkor is... feltöltődés volt. :)

Fogváltás

Megkezdődött hát Szabinál is... tegnap az oviban kipottyant alul a bal első... A mellette lévő is nagyon lötyög, mögötte pedig már kibújt a két maradó. Hiába, nagyfiú már.... :)