Kincső kora reggeli köhögős - hányós - teleorros ébredése után úgy döntöttem, hogy még ma elmegyünk az orvoshoz. Elviselhető mennyiségű várakozás és a vizsgálat után viszonylag megnyugodva hagytam el a rendelőt: semmi nagy baj, csak a múltkori betegség maradványa. Egyelőre nyákoldás, orrszívás és cseppentés a teendőm, aztán ha már tiszta az orra, akkor el kell mennünk a fül-orr-gégészetre, megnézetni az orrmanduláját. Doktornő szerint egyáltalán nem biztos, hogy bármi gond van vele, de a biztonság kedvéért vizsgálják meg. Aztán ha ki kell venni, akkor úgyis lesz laborvizsgálat, ha nem, akkor pedig ő fog elküldeni, mert "látni szeretné az immunrendszerét". Ami szerintem romokban hever, hála a nyári másfél hónapos antibiotikumozásnak :( Szóval, ez vár ránk. Amikor itthon elmondtam Apának, hogy mi volt, akkor Kincső azonnal kiszúrta, hogy valami laborról beszélünk, sírva fakadt, és azt mondta ő soha-soha nem megy laborba. Egyem meg, a kórházi élmények még mindig élénken élnek benne...
Ma Istvánka is meglepetéssel szolgált: amikor hazaértünk, akkor vettem észre, hogy kibújt a kilencedik fogacskája :) Ez megmagyarázza az utóbbi napok nyugtalan éjszakáit. Tegnap is már 11-től velem aludt, mert a helyén csak nyöszörgött és forgolódott. Igaz neki is folyik az orra, azt hittem ezért nyűgösebb, de ezek szerint más oka is volt.
Egyre jobban eljátszanak együtt, leginkább a felmászni, belemászni, rámászni mindenre megy nekik nagyon jól, ezt nagy egyetértésben csinálják (amint a képen is látszik :) ).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése