Istvánka útja a szobatisztaság felé

Istvánka nagyon nehezen kezdte a szobatisztaságot. Bár októberben már betöltötte a három évet, csak most hétvégén került le róla a pelus, remélem most már végleg. Nyáron már volt egy próbálkozásunk, de egyszerűen nem és nem akart menni a dolog. Nyár végére már ott tartottunk, hogy ordított a kisgatya látványától is, én pedig nem erőltettem. Szombaton reggel azonban történt valami - bekakilás után nem akart jönni, hogy tisztába tegyem, kergettem a házban. Nem ez az első eset, szerintem direkt jól szórakozott rajtam, ahogy kérleltem, hogy jöjjön pelust cserélni. Apa azonban a legkevésbé sem találta viccesnek... elég erélyesen elmagyarázta Istvánkának, hogy most már elég ebből (konkrétan kiabált vele, ami nálunk elég ritkán fordul elő, így ijedtében sírt Istvánka is, titokban én is), de lényeg a lényeg, felvették a gatyót, és azóta NINCS pelus!! Első nap félóránként-óránként vittem a bilire, mert ha nem, akkor bepisilt. De tiltakozás nélkül cseréltük a balesetes gatyót tisztára, szóba sem került, hogy pelenkát vegyen. Második nap már csak épp becsurrant egy kicsi, már szaladt, hogy pisiljünk. Tegnap előtt és tegnap nem volt bepisilés, sőt az oviba Kincsőért is pelus nélkül mentünk, ő kérte, hogy "most már soha többé" ne adjak rá pelust. Az ebéd utáni alváshoz sem vette fel, de amikor elaludt én ráadtam - száraz pelenkával ébredt, és azonnal szólt, hogy menjünk pisilni. Egyedül a kakilás nem megy, eddig vagy az éjszakai peluba "letudta", vagy - mint most- kérte, hogy adjak rá pelenkát, de nem volt rajta 5 percig sem, sikerült és már vetette is le. Nem gondolom, hogy most már soha többé nem fognak történni "balesetek", de mindenképpen nagy öröm ez nekem, hogy végre megoldódni látszik ez a kérdés. Hála az apai szigornak, valljuk be :))