Azt hiszem, meg kell tanulnom kakaós csigát sütni.... Egyébként is tele vagyok ilyen jellegű tervekkel, sütizés, új receptek, kicsit varrogatni is kellene, és a kötőtűk szerintem már el is felejtették, hogy valójában miért is vannak a világon.
Egészségügyi kérdésekről no komment, legközelebb akkor írok, ha valami örömteliről számolhatok be - vagy ha már nem bírom idegekkel. :)
3 megjegyzés:
Ma nálunk is ez volt a reggeli, hasonló eredménnyel. :-)
Hétfőre bejelentkeztünk UH-ra, reméljük kiderül a "lényeg". :-)
:)Szerintem a varrogatás és kötés nálunk örök emlék marad. A sütizés jelen állapotok szerint nyugdíjas éveimra várhatók. Pedig annyira szeretném!!!:-OPuszi: M.
Egy időben a Csenge is nagyon szerette - most a fonott kalács a menő (volt egy túrós bukta korszak is). Semmi mást nem lehet venni reggelire, csak az aktuális kedvencet...
Édesek a csokis arcocskák!
Hú, én is most kezdtem sütögetni (apától nagyon jó sütőformákat kaptam, koszorú, amire rég vágytam, tiramisunak való üvegtál, stb.)- de lehet, hogy abba is hagyom, mert hízni is kezdtem... Tényleg, szeretitek a tiramisut? Van egy nagyon gyors (gyerek nélkül 20 perc - gyerekkel...), tojás nélküli receptem! Irtó finom (sajnos...)!
Varrni én is terveztem: elől is hagytam a varrógépet, az oviszsák után - de csak szakadások javítására használom. Talán majd egyszer. Ááá, a kötést azt tényleg elhalasztottam, bááár, eszembe jut, hogy az unokahúgom hogy szerette a nevével/kedvenc állatával mintázott pulcsikat...
Nosza, itt a tél, beljebb húzódunk, rajta!
És sok-sok gyógypuszit küldünk!
Csanádék.
Megjegyzés küldése