Istvánka, a nagyfiú

Tegnap és ma (át)rendezgettem a gyerekek szobáját. Az ötlet onnan jött, hogy Istvánka egyre kevésbé aludt a kiságyában. Általában fél óra nyugodt alvás után felsírások, nyöszörgések, félálomban felállások következtek. Emiatt nappal sem tettem már bele, éjjel pedig velünk aludt. Pár hete Kincső elfoglalta a mi franciaágyunkat (mi Apával kiszorultunk az eddig nappalinak használt szobába, a kihúzható kanapéra - egyébként nem bánjuk, jó itt is), nagyon jókat alszik rajta. Azt mondta, hogy ő már nagy lány, egyedül szeretne aludni a szobában Istvánkával, felnőtt ágyneművel (értsd: a macis mintás ágynemű a múlté, az én régi, főiskolás koromban használt virágmintásom került elő, felnőtt méretű takaróra húzva). Így a kis heverője felszabadult, egy ideje a játékok aludtak rajta. Na, szóval eszembe jutott, hogy ha ezt a kis heverőt háttámlával kifelé fordítom, akkor Istvánka nem tud legurulni róla, viszont nem lesz "berácsozva" sem. Egy kis feljárót is tudok csinálni, mert a heverő hosszítható két kis keskeny párnával, ott már nincs háttámla, tehát a "bejárat" is adott. A kiságyat pedig szétszedhetem, nagyobb lesz a hely... El is kezdtem az ágyat kiráncigálni a helyéről. Kincső a földön ülve figyelt, aztán egyszer csak megszólalt: "Apa jobban tudja... Apa erős. Te meg puha vagy... azért vagy puha, hogy hozzád lehessen bújni." Honnan talál ki ilyeneket? :) Végül sikerült mindent megcsinálnom, Istvánka hamar birtokba is vette, remélem szeretni fogja. Emlékszem Kincső is elég hamar, alig másfél évesen került ki a kiságyból, üvöltött ha bele akartuk tenni. Istvánka addig sem bírta :) Furcsa érzés volt szétszedni, olyan torokszorító-fajta, mert ez azt is jelenti, hogy a kisbabám már nem is olyan kicsi...
Tetszik nekik így a szoba, jókat játszanak. Sokkal jobban is vannak, láz már napok óta nincs, Kincsőnek csak este szívtam az orrát, egész nap nem szipogott. Istvánkának még folyik, de kevesebbet köhög, egyszóval gyógyulnak, hála Istennek :)
A képeken az új helyzet a szobában, illetve a "ketten ülünk egy lóra" szitu :)

Megvan a tettes!

Megérkezett a gyerekek torok- és orrváladék tenyésztésének eredménye. (Ja, merthogy múlt héten Istvánkának is vettek kenetet, mert belázasodott.) Az orrváladékban találtak valami baktériumot, mindkettőnek ugyanazt, aminek a nevét képtelen voltam megjegyezni. A toroké negatív. Antibiotikumot kaptak, vasárnap estig kell szedni, aztán jövő szerdán megint kenetvétel kontroll céljából. Bementem az oviba is szólni, hogy még mindig nem jövünk. Aranyos volt az óvónő, azt mondta ovikezdésnél gyakori, hogy minden betegség átmegy rajtuk, aztán később már semmi gond nincs. Na igen, mi még mindig az "ovikezdésnél" tartunk, mert szeptember közepe óta egy hetet és kétszer három napot járt - most már négy hete itthon van. :) Na nem baj, túl leszünk ezen is!
Istvánka most újra hálótársunk, jobban szeretem ha a közelemben van ilyen köhögős, lázas időszakban.
És még valami: Ibrányban ma esett a hó. Lassan ide is megérkezik a tél...

Kincső ma

Ma két aranyos megnyilvánulása volt Kincsőnek, amit szeretnék megörökíteni.

Délelőtt pihengetett a nagyiék ágyán, láttam rajta, hogy valamin igencsak töri a kis fejét. Egyszer csak megszólalt:
- Anya, ha megnövök, átadod nekem a férjedet?
- Nem kincsem, ő az én férjem. Neked majd lesz sajátod.
- De nem! Szeretném! Nekem is Apa lesz a férjem!
:)

Ebéd után Kincső mondókázott a konyhában.
"Rajta, Pajtás, helyben futás, utána a terpeszállás." Miért szállnak terpe? Anya, miért szállnak terpe???

Gyermekeim és a kakaós csiga...

Azt hiszem, meg kell tanulnom kakaós csigát sütni.... Egyébként is tele vagyok ilyen jellegű tervekkel, sütizés, új receptek, kicsit varrogatni is kellene, és a kötőtűk szerintem már el is felejtették, hogy valójában miért is vannak a világon.
Egészségügyi kérdésekről no komment, legközelebb akkor írok, ha valami örömteliről számolhatok be - vagy ha már nem bírom idegekkel. :)

Fül, orr, gége

Ma végre eljutottunk Nyíregyházára, megnézetni Kincső manduláit. 8 óra előtt, elsőként értünk oda, de a doktornő éppen akkor indult fel az osztályra. 9-kor jött vissza, de nem minket hívtak be, hanem előttünk még egy pár gyermeket (gondolom akiket mára hívtak vissza), aztán következtünk mi. Vettek kenetet torokból és orrból is tenyésztésre, aztán átküldtek röntgenre az arcüregét megnézni. Ott újabb fél óra után jutottunk be, majd két órát vártunk az eredményre!! Komolyan mondom, szinte már lincshangulat volt, volt olyan szülő, aki 5 hónapos gyerekkel három órája várt már. Végül nagy nehezen kinyögték, hogy elromlott a számítógép, vagy valami ilyesmi. Lényeg, hogy dél volt mire visszaértünk a leletünkkel. Ott azonnal behívtak, és elmondták, hogy van még egy kis arcüreg gyulladás, kaptunk rá orrcseppet (antibiotikum tartalmú), és még akartak adni egy másik antibiotikumot is, de mondtam az orvosnak, hogy nyár óta már többfélét szedett, és nem szívesen adnék megint, erre azt mondta, hogy akkor inkább várjuk meg a tenyésztés eredményét, aztán meglátjuk kell-e. Na, ennek örültem. Egy hét múlva kell visszamenni, addig orrcsepp és lámpázás. Az orrmandulák is nagyok, de reménykedem, hogy a gyulladás megszűnésével azok is normalizálódnak, és nem kell kivenni. A torkában rendben vannak a mandulák, azzal nem kell csinálni semmit.
Hazafelé Kincső kívánságára busszal jöttünk (pedig azt hittem vezethetek egy jót), kicsikét elaludt út közben, de egyébként nagyon tetszett neki.
Istvánkát holnap viszem az orvoshoz, mert megint köhög és folyik az orra, meg a füle alatt kicsit be van dagadva, mintha nyirokcsomó lenne... már kivagyok ezektől a csomócskáktól, jó lenne ennek is a végére járni!
Egyébként a hangulat remek itthon, édesek, aranyosak, csak ne köhögnének....

Dilemma

Kicsit zavaros bejegyzés lesz, magam sem értem... Szóval: van nekem két lázmérőm, egy digitális és egy hagyományos, higanyos. Namármost arra már régen rájöttem, hogy hónaljban mérve a digitális 0,5 fokkal kevesebbet mér, mint a higanyos. Ezért ha hónaljban mérem valamelyik családtagnak, akkor mindig hozzáadom az eredményhez az 5 tizedet, és ezt veszem az "igazi" hőmérsékletnek. Fenékben mérve viszont ugyebár úgy tudjuk, hogy 5 tizedet le kell vonni. Mivel tudtom szerint az én digitálisom éppen ennyit "csal", ezért sosem vontam le, hanem a mért eredményt vettem végeredménynek. Azonban ma megmértem Istvánkának mindkettővel fenékben, és ugyanannyit mutatott! Utána Kincsőn is tettem egy kísérletet, fenékben 37,7-et mutatott, aztán hónaljban ugyanez 36,7-et. Hmm... Ugyebár mivel elvileg hozzá kell adnom az 5 tizedet a csalás miatt, akkor 37,2..... és ha levonom a fenékben mértből az 5 tizedet, akkor az is 37,2. Akkor most hogy van ez?? Egy teljes fok különbséget mér? Akkor egysze hozzá kell adnom, másszor le kell vonnom? Akkor Istvánka nem is lázas? (38 fenékben, akkor most vonjak vagy ne?) Ha valaki érti ezt, kérem jelezze, mert én bekavarodtam....

Kincsőről

Mindenképpen szeretnék feljegyezni néhány szót Kincsőről. Annyit változott az utóbbi időben, Apával csak ámulunk és bámulunk! Egyre többet segít, erre csak egy példa: valamelyik nap vasalnom kellett volna, de Istvánka nem aludt. Mondtam Kincsőnek, hogy vasalnom kellene, de nem merek hozzáfogni, mert Istvánka mindig bújkál a vasalódeszka lábai alatt. Erre Ő: Anya, vasalj nyugodtan, majd addig én lefoglalom Istvánkát, játszok vele. És bemászott vele a járókába, és valóban megpróbálta a maga módján lefoglalni :) Én meg csak csodálkoztam, hogy milyen ügyes.
Aztán sokkal türelmesebb lett, már nem hisztizik ha nem kap meg valamit azonnal, kivárja a sorát. (Persze ez fáradtság függő is, ha álmos akkor nyűgös, de ez így normális szerintem egy kicsi gyereknél). A hisztizés egyébként is sokat ritkult, Apának is feltűnt, hogy "Kincső sokkal kiegyensúlyozottabb lett". Nagyon szereti az esti mesét, fürdés után bebújik az ágyba, és várja, hogy olvassak neki - aztán hamarosan elalszik, még a mese közben.
A kirakó is lefoglalja, csak azt nehezen tudunk játszani, mert ha a földön rakjuk, akkor Istvánka szétrombolja (ő még itt tart :) ), ha meg az asztalnál, akkor nyűgösködik közben. Pedig azt is nagyon ügyesen csinálja!
Egyébként is jobban van már, az utóbbi pár éjjel nem köhögött, és nap közben is kevesebbet. Az orrát sem szívjuk már annyiszor. Jövő héten megyünk a fül-orr-gégészetre, valószínű kedden, de ez még változhat.
Istvánka is jobban van, folyik az orra, de más baja nincs. Éjjel sokat nyugtalankodik, és most fürdés előtt vettem észre, hogy alul két rágófog hegye kint van, bizonyára ez (is) az oka.